Állataimról - Papagájos, csigás történetek

Aki állatot tart (nem haszonállatra gondolok), az kétféleképp viszonyulhat hozzá:

1.) Szó szerint értelmezi a "díszállat" és "enyém" szavakat. Tárgyként kezeli az állatot, amelynek időnként üzemanyagra van szüksége a működéshez, ezért jobb esetben eteti és tisztán tartja, hogy mutogathassa másoknak. Rosszabb esetben csupán élvezi, hogy uralkodhat egy másik lény fölött, melynek léte, egészsége, félelme és fájdalma tőle függ.

2.) Tisztában van vele, hogy egy élő, érző lény jóval több annál, mint a pénzben kifejezhető értéke, és igyekszik számára a lehető legjobb körülményeket biztosítani azon túl, hogy az alapvető létszükségleteit tisztességesen ellátja. Érzelmileg kötődik hozzá valamilyen szinten (ez persze függ az állat fajtájától, intelligancia szintjétől is).

Én az utóbbi típusba tartozom.

állatos történetek

A történetek rendezéséhez kattints az oszlopok nevére!

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként,
akkor kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak