Alkut kötöttél c. vers
Készült: 2017. október 27. péntek

Alkut kötöttél

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Éj mélyén némán
moccanó árnyak -
fojtó sötétből éledt
lidércek, s tudod jól,
közöttük ott van ő.
A baljós csendben
egy jelre várnak,
és ha megindul haduk,
láttán a lélek
gyermek lesz, rettenő.

Nem szólnak szót sem,
hörgést, szusszanást
hangjukból nem hallani,
lépteik alatt még
a föld is zajtalan.
Lassan fogy léted,
közelednek már feléd -
alkut kötöttél,
s mindennek ára van.

Éj mélyén némán
torpanó árnyak -
lámpád köréből rájuk
sugár hiába hull,
a fényt is elnyelik.
Rémít valahány,
ám akit te félsz,
a legrosszabb mind közül -
ígértél neki,
s jussáért érkezik.

5 1 1 1 1 1 Értékelés 5.00 (1 Szavazat)

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Hírlevél? Na igen.

Értesülj Te is a friss hírekről!

Elolvastam a Használati feltételek -et.

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként, kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak