Vers címkék
- AZ EMBER versek
- AZ IDŐ versek
- ÁLLATOS versek
- BORONGÓS versek
- FANTASY versek
- FRÁSZOLÓS versek
- GYILKOLÁSZÓS versek
- HATALOM versek
- HARC versek
- HIT versek
- IVÁSZAT versek
- KÖRNYEZETÜNK versek
- MAGYAROS versek
- MEMENTO MORI versek
- MODERN VILÁG versek
- MOSOLYGÓS versek
- SZERELMES versek
- TERMÉSZET versek
- TUDOMÁNYTALAN versek
- Egyéb versek
- Felnőtt tartalmak (18+)
Hogyha velem beszélsz, beszélj emberül,
válogasd meg jobban, szádra mi kerül!
Mellőzd ezt az ocsmány hangot, ha lehet,
ne vágj a szavamba, és ne sértegess!
Célt nem érsz így nálam, csupán megunom -
a hangerő nem érv, ezt már rég tudom.
Tiszteletet vársz el, sőt, követeled.
Sivár elméd fel sem fogja tán, lehet:
a tisztelet mindig érdemből fakad,
érdek és félelem hamis árnya csak,
követelés, kényszer fattyú gyermeke,
s fejednél hamarabb hull a porba le.
Udvarias voltam, meghallgattalak.
Bár mondandód trágár, útszéli salak,
mégis türelmesen kivártam sorom.
Most viszont én jövök, figyelj hát nagyon!
Tűrtem sirámaid, tűrtem szitkaid.
Fenyegettél engem, ám most nem segít
gonoszul koppanó, csúf ígéreted.
Csúf ígéretekből nekem is van egy.
Meglepetten nézel, nem érted szavam.
Sebaj, hisz számodra nem nagy súlya van -
csupán néhány grammnyi, de épp így a jó:
szívedbe fúródó, kis pisztolygolyó.