Falánk hernyó rágja a fa levelét,
nem sejti, hogy másnak ő lesz az ebéd.
Rigó csőre csap le rá, és eltűnik –
madárbegyben hasznosítják nedveit.
Ám hóhéra sem örülhet hosszasan,
a faágon mögötte egy macska van –
ügyes vadász, titokban kúszott oda,
nemsokára gyomrában van a koma.
Szája szélét nyalja később kéjesen,
de óvatlan, és kifekszik véresen –
kutyafogak marcangolják szét nyakát,
egy kóbor eb véle tölti meg hasát.
Hajléktalan lesi a csapzott kutyát,
benne látja a mára szánt főfogást –
magához csalja, s doronggal leüti.
Szemétből rakott tüzén jól megsüti.


Komolytalan e mese, én is tudom,
de kidobni a szemétbe nem fogom –
eltüzelné az éhes hajléktalan...
Pedig drága: egy mosolynyi ára van!

5 1 1 1 1 1 Értékelés 5.00 (1 Szavazat)

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként,
akkor kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak