Készült: 2004. február 14. szombat

Egy hívó szóra várok

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Egy hívó szóra várok,
de oly sötét az átok,
mit saját fejemre mondtam én.
Tudom jól: már nincs remény,
nem hangzik el az a szó.
Csak álmomban hallható,
ott, hol a valóság messze jár,
két karod magába zár,
s az én szavam elakad,
mert szád a számra tapad,
és semmivé lobban a világ…
Szívesen álmodnám tovább,
ám nem lehet. Vége van.

5 1 1 1 1 1 Értékelés 5.00 (1 Szavazat)

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Hírlevél? Na igen.

Értesülj Te is a friss hírekről!

Elolvastam a Használati feltételek -et.

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként, kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak