Készült: 2000. szeptember 07. csütörtök

Ott

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Ott, ahol ősöreg fák őrzik a földet,
s örök köd uralja a hallgatag völgyet,
ott, ahol napkeltét nem köszönt madárdal,
s az égen csak varjak komor raja szárnyal,
ott, honnan a visszhang más szavakkal tér meg,
mint amit valaha kimondani véltek,
ott, hol nem leszáll az éjjel, hanem lecsap,
s ökle nyomán csontok roppannak, vér fakad,
ott, ahol az arany többet ér a létnél,
és az erőt többre becsülik az észnél,
ott, hol a szabadság a halált jelenti,
s álmait az élő jobb, ha elfelejti –
két sírhant domborul Világvégén, messze,
Igazság s Emberség lett ott eltemetve.
Néha még megmoccan koporsófedelük,
de kimászni onnan nincsen már erejük.

1 1 1 1 1

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Hírlevél? Na igen.

Értesülj Te is a friss hírekről!

Elolvastam a Használati feltételek -et.

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként, kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak