Készült: 2012. december 08. szombat

Őrizzétek!

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Keserédes, bús-negédes
hangulatú meselét,
átkot oldó, bűbáj-rontó,
csodaváró tünde nép,
sárkány szárnyon hét határon
átsuhanó tűz és láng,
bibircsókos, görnyedt, kócos,
vénséges vén, rút banyák,
hős királyfi vagy akárki -
a legkisebb, harmadik,
nehéz próba, szent ígéret,
mely mindig betartatik,
jótétemény, őszinteség,
furfangosság és csalás,
rejtvény, jóslat, az aranyhal,
kívánságok, áldomás...
Mindaz, amit kisgyerekként
lelkünk mélyén őrizünk,
ám felnőve elfeledjük,
varázs-fosztott lesz szívünk,
s mikor többé nem tudunk már
hinni álmot és csodát,
abban hiszünk, amit látunk,
vár minket egy zord világ -
szürke, sivár és unalmas
hétköznapok özöne.
Mondjátok meg, hová tűnt el
a gyermeklét öröme?
Mondjátok meg, miért köpjük
könnyedén a szavakat,
miért nem él az ígéret,
s a megbánás hol marad?
Mikor vedlett jóságossá
körülöttünk mind a rossz,
mikor győz már az igazság,
s büntetik meg a gonoszt?
A varázslat bűvös lángja
nem egyéb, mint a remény -
gyermekeink szeméből mind
korábban fut ki e fény.
Ne hagyjátok, őrizzétek!
Kell a szikra, kell csoda,
hisz nélküle terméketlen
lesz világunk új kora.