Akaraterő

Zord szikla peremén táncol az akarat,
bármely mozdulat a végzete lehet –
mégsem hagyja abba, folytatja makacsul,
mert belső szótára nem ismer nemet.
Soha nem adja fel, alkura képtelen,
örök jelmondata: „Inkább a halál!”
Járja csak a táncot, zene sem kell neki;
a csendben ősöreg dallamot talál.
Meglökik – nem egyszer –, de nyújtja a kezét,
és egy kapaszkodó valahol akad.
Tudja, eljön a nap, amikor szédülten
hullik majd a mélybe, híre sem marad.

• Előző
• Tovább