Felnövünk

Kölyökként meséket hallgat fülünk,
hiába. Lassacskán mind felnövünk.
Tündér és boszorka léte megdől,
kívánnánk hármat, de nincsen kitől.
Most már a mi szánkból szól a mese,
ám ebben nincs a jónak nyoma se –
körénk tolakszik egy hazug világ,
s nyelvünkkel takarjuk a sok hibát.
Játékból munka lesz. Játék ez is.
Többnyire betartjuk szabályait,
ha mégsem; vagy nyerünk, vagy elbukunk.
Megállni a lejtőn ritkán tudunk.
Magunkat okosnak hisszük nagyon,
mosolygunk csak a gyermeki bajon;

– Mit tudsz a gondokról, Te kiskölyök?
– Várj csak pár évet és majd felnövök!

• Előző
• Tovább