Hangyák az üveg mögött

Üveglap mögött
szorgos nép sürög:
hangyák, bezárva.
Létük kitárva.
Épül otthonuk,
nincs panaszszavuk –
teszik dolgukat,
tűrik sorsukat.
Nem itt van helyük,
ezt tették velük:
jópofa dísznek
elcsípték őket.
Hangyák, asztalon.
A Fő Hatalom
néhanap kegyes:
kenyérrel etet.
Nézi rabjait,
s szépet álmodik:
azt hiszi, isten.
Áldása nincsen.

Egy napon téveszt.
Hatalma véges:
kis népe szétszalad,
csak az üveg marad.

• Előző
• Tovább