Karácsony reménye (Nádej Vianoc magyar dalszöveg)

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

A magyar dalszöveghez ihletet adó dal: Nádej Vianoc (spája 20 spevákov, zeneszerző: Rastislav Dubovský).

Ha a szeretet messze tűnik,
kialszik belül a fény,
a gonoszság árnya gyűlik,
s azt súgja, nincsen remény
sose engedd, űzd sötétjét,
űzd messzire -
ördögi szavát a szél vigye!

Utcán hagyott, árva gyermek
ha élelemért esdekel,
lesz talán, ki szívét tárja,
s kenyerét osztja el.
Ez a remény maradt minden,
mi emberré tesz még -
nincs semmi más,
csak ez hozhat változást -
jöjj, a közöny börtönét törjük át!

Lelkünk mélyén ott lapul, adjuk a világnak
azt a cseppnyi jót, mely tenger másnak!

Karácsony reménye,
szeretet vesz ma körül,
mindenki ünnepel,
a szívünk együtt örül.

Karácsony reménye,
lelkünkbe szikrát csihol,
égig száll énekünk,
angyali csengettyű szól.

Csengettyű szól, csengettyű szól.

Gyönyörű világunkat olykor
tépázza egy-egy vihar,
de akárhogy süvít és tombol,
végül majd békét fial.
Bármi ér, s lelkedbe borzol,
a hited sohase hagyd el, és elbírsz minden bánattal!

Hol felleg terül,
árnyék vetül,
az ég majd derül -
nem vagy egyedül!

Amíg hit van, és szívünk mélyén ég egy kis láng,
nem győzhet az éj, véd egy fényszilánk!

Karácsony reménye,
lelkünkbe szikrát csihol,
égig száll énekünk,
angyali csengettyű szól.

Gyermekek szemében ott csücsül a nagy kérdés:
hol van a szeretet, hová tűnt a megértés?
Hogyha botlik lába, s ereje már fogytán,
ki nyújt neki kezet, ki segíti az útján?

Karácsony reménye, lelkünkbe szikrát csihol...
Nem tudhatod, mi vár, de légy bárhol, bármikor,
nem kell félned sose, kísér a fény mindenkor.

Amíg hit van, és szívünk mélyén ég egy kis láng,
nem győzhet az éj, véd egy fényszilánk!

Karácsony reménye,
lelkünkbe szikrát csihol,
égig száll énekünk,
angyali csengettyű szól.