A csöves dala (Dalok a mélyből versciklus 18+)

Rongyokban járok,
tán meg se láttok,
de hogyha szántok,
hát remélhetek.

Tudok száz dolgot,
eltitkolt mocskot,
de mit se mondok,
hát így élhetek.

Sötét az éjjel,
s otromba kéjjel
taposna széjjel,
hát résen vagyok!

Piám az étkem,
s hálóhely nékem
egy pad a téren,
hát jót durmolok!

Tömény a szagom,
és zavar nagyon?
E tényt leszarom,
hát kit érdekel?

Volt nejem, házam,
munkám és vágyam,
de lejtőn álltam,
hát most kosz fed el.

• Előző
• Tovább