Készült: 2015. március 04. szerda

Igazság

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Dühből szőtt páncélt,
bosszúból fegyvert,
s útjából szerte
rebbent a nép -
miként galambok
riadnak széjjel,
hogyha közéjük
a macska lép.

De nem törődött
a sok balgával,
egyetlen személy
volt célja csak.
Úgy tört előre
hangtalan vészként,
mint sasmadár, ha
prédára csap.

Kapu és ajtó
nem állta útját,
tekintetétől
eb elriadt,
s életük féltve,
sietve léptek
előle félre
a háziak.

Bőszen nyitott be,
készült a szóra,
készült a tettre
a vér jogán,
ám a hálóban
nem azt találta,
mint akit várt oly
sok év után.

Igazság! Hűség!
Becsület! Eskü!
Ordított volna,
de nem tudott.
Látva a beteg,
haldokló férfit,
megfordult csendben,
s elballagott.