Vers címkék
- AZ EMBER versek
- AZ IDŐ versek
- ÁLLATOS versek
- BORONGÓS versek
- FANTASY versek
- FRÁSZOLÓS versek
- GYILKOLÁSZÓS versek
- HATALOM versek
- HARC versek
- HIT versek
- IVÁSZAT versek
- KÖRNYEZETÜNK versek
- MAGYAROS versek
- MEMENTO MORI versek
- MODERN VILÁG versek
- MOSOLYGÓS versek
- SZERELMES versek
- TERMÉSZET versek
- TUDOMÁNYTALAN versek
- Egyéb versek
- Felnőtt tartalmak (18+)
Le fogsz fogyni.
Legyet fogni itt nem lehet, pici pók.
Tán a péknél, a szomszédban,
ahol sülnek a cipók,
s illatos péksütemények
csábítják a legyeket -
jobb lenne ott próbálkoznod,
amíg még megteheted.
De te nem mész.
Igen merész választás ez; itt maradsz.
Vársz, egyre vársz pókhálódban,
hisz dolgoztál oly sokat,
és munkádat, otthonodat
elhagyni nem akarod -
csendben, türelmesen tűrsz hát,
míg peregnek a napok.
Oly ostoba,
oly mostoha jámborság e türelem!
Éhen pusztulsz, számodra itt
lehetőség nem terem,
s bár eddig minden változás
csak még rosszabbat hozott,
mégis bízol és reménykedsz,
várod a szebb holnapot.
Más volt régen.
A környéken istállóból sok akadt,
meg baromfi- s disznóólak,
jutott hát bőven falat.
Bűzlött kissé, de épp e bűz
jelentett itt életet -
trágyaszagnál erősebben
semmi sem vonzhat legyet.
Megváltozott.
Letűnt korok sorsa lett a sorsa rég,
eltűntek az istállók és
benzintől büdös a lég,
az egykori parasztházat
átpofozták, iroda -
túlélted, változtál vele,
s változol még. De hova?