Készült: 2011. január 18. kedd

Kőrózsa

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Finom ívű szirmok,
lágyan meghajló szár -
törékeny kőrózsa
ódon kis ház falán.
Régmúlt idők báját
hirdeti csendesen,
hűvös elszántsággal.
Csodára vár talán.

Elhagyott lak ez itt,
elfeledett világ,
pedig egykor bűbáj,
lengte be termeit -
egy mágus élt benne,
kinek messze földön
zengték dicső nevét
s jótékony tetteit.

Otthonának ékét,
bűvös kőrózsája
varázsos szépségét
bámulták a népek -
szürke szirmát bontó,
illatos-lélegző
virág volt egykoron,
kőbe oltott élet.

Ám minden varázslat
csupán addig tarthat,
míg hisszük a csodát,
s benne lapul a jó.
Önzés, rosszindulat,
irigység és harag
kelt szárnyra idővel,
pusztított ártó szó.

Köddé vált csendesen
a szomorú mágus,
messzire tűnt véle
bűbáj és ámulat.
Csupán kőrózsáját
hagyta itt emlékül,
de az nem nyílt többé,
rideg, holt kő maradt.

5 1 1 1 1 1 Értékelés 5.00 (1 Szavazat)

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Hírlevél? Na igen.

Értesülj Te is a friss hírekről!

Elolvastam a Használati feltételek -et.

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként, kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak