Bohóc

Bohóc, Te mímelsz, átlátok rajtad.
Mosd le a sminked és jöjj velem!
Elperzsel Téged az örök mosoly -
művilág az, hol könny nem terem.

Bohóc, Te hazudsz, hamis a hangod:
kifelé kacagsz, belül zokogsz.
Nevetnek rajtad, hogyha elbotlasz -
tudják, hogy újra zuhanni fogsz.

Bohóc, Te folyton pofára esel,
s nem veled; a nép rajtad nevet,
képeden torta csattan majd végül -
enned belőle sosem lehet.

Bohóc, Te játszol, léted gúnyolod.
Reflektorfényben pereg időd,
néha kilépnél, porondon túlra,
de gyenge vagy már, rég nincs erőd.

• Előző
• Tovább