Készült: 2005. július 01. péntek

Azt álmodtam, hogy élek

Írta: Branyiczky Rita (BraRit)

Azt álmodtam, hogy élek.
Felébredtem és félek,
hogy egyszer tényleg így lesz
majd egy szép napon.
Láttam könnyeket hullni,
testet földre omolni,
harcosok kántálták egyre:
nincsen irgalom.

Azt álmodtam, hogy élek.
De mondd, mi az az élet?
Tán nincs is. Csak mi hisszük
azt, hogy itt vagyunk.
Láttam mosolyt száz képen,
babát boldog békében,
rokonok suttogták halkan:
tovább szól dalunk.

Azt álmodtam, hogy élek.
Üzent nekem a lélek –
szabadon szállni hagyjam,
vagy fogoly leszek.
Láttam börtönt és rabot,
égő, szilaj haragot,
bűnbánat osont nyomukban,
s hörgött: vesszetek!

Azt álmodtam, hogy élek.
Hívtak csalóka fények,
ám nemet mondtam nekik,
mentem máshova.
Láttam egy szebb világot,
ahol nem hangzik átok,
s tökéletes kórus zengte:
szent szívünk szava!

1 1 1 1 1

Tetszik, nem tetszik? Mondd el a véleményed Te is!

Hírlevél? Na igen.

Értesülj Te is a friss hírekről!

Elolvastam a Használati feltételek -et.

Könyvem: Viharpárduc

Megtetszett valami?

Ha vinnéd a honlapodra vagy feldolgoznád hangzó anyagként, kérlek, olvasd el ezt >jogvédett tartalmak