Szó nélkül

Ki kellett volna mondanom,
de tudtam, hogy tudod.
Hallgattam.
Át akartalak ölelni,
de vártam, hogy te tedd.
Csak hagytam.
Titkom megsúgtam volna mind,
mégis megőriztem
magamban.
Nem mertem hinni a csodát,
az pedig tovatűnt.
Miattam.
Késő már a felismerés,
jóvá nem tehetem bűnömet.
Nekem adtad, s elvesztettem
egyetlen kincsemet:
a szíved.

• Előző
• Tovább