Közlekedem sorozat
BKV és MÁV, avagy tömegközlekedem - Utazási, illetve az utazáshoz kapcsolódó
élményeim a két "hungaricum" járataival.
A Közlekedem sorozat egy-egy hónap - számomra - emlékezetes
történéseit mutatja be, tehát összesen 12 részből áll. A történetek
(fő)szereplői létező személyek, ám a valósággal való bármilyen
további egyezés az alapos megfigyelés és az előre megfontolt
emberi szándékosság műve. :)
A én kedvencem ezek közül a márciusi, Tetthely című történet. Sajnos,
a valóságban a három kiskutya sorsa valószínűleg kevésbé jól alakult...
Február – A legjobb
Nagyon nehezen viselem már ezt a latyakos, havazós, esős, szélfúvós időt. Szép, igazán szép a téli táj, a fehérbe öltözött fák kifejezetten jól mutatnak, a csillogó hó jótékonyan eltakarja a rengeteg eldobált cigaretta csikket és egyéb szemetet, elnyeli a zajt és lelassítja a legőrültebb autósokat is, de...
( 2 Votes )
Március – Tetthely
Már nincs szabad hely, de furcsa módon senki nem morgolódik a bácsira, aki két ülést is elfoglal: egyiken saját maga helyezkedik el, a másikon a doboza. Jó nagy papírdoboz, a könnyebb vihetőség kedvéért spárgát kötöztek rá két oldalról, amolyan fogantyúnak.
( 3 Votes )
Április - A ketyerekirály
Kényelmesen elhelyezkedem az Intercity megfelelő kocsijának megfelelő székében, fülhallgatót dugaszolok hallójárataimba, és megnyomom az mp3 lejátszó gombját. Hosszú, három és fél órás út vár rám Budapesttől Nyíregyházáig, de legalább nyugis lesz, ide nem szállnak fel mindenféle gyanús alakok.
( 2 Votes )
Május – Milady
Két testes asszonyság áll az ajtóban, arrébb nem mennének az istenért sem, miközben próbálok felszállni, átpréselődni közöttük. Ezúttal azonban nincs kedvem kommunikációs csatornába terelni a dolgot, magamban bosszankodva leülök egy szabad helyre.
( 2 Votes )
Július – A Hercegnő táncol
A lány vékony alkatú, macska-mozgású, kecses jelenség, és hosszú szőke hajával amúgy is kirí a hajnali kábasággal munkahelyük felé igyekvő emberek sűrűjéből. Fülébe az mp3 lejátszó duruzsol ébresztő dallamokat, és bár nem ugrál, nem rángatja a fejét a zenére, mégis olyan benyomást kelt járás közben, mintha ritmusra lépkedne a megálló felé.
( 2 Votes )
Augusztus – Hát ezért
Ritka pillanat: épp akkor érek a megállóba, midőn a 151-es busz is begördül. Emberek le, emberek fel, és már indulunk is tovább. Pesterzsébettől Kőbányáig hosszú az út, így örömömet tetézi, hogy ezúttal van ülőhelyem.
( 1 Vote )
Szeptember – A kukatoszó
Kőbánya-Kispesten álldogálok a buszmegállóban, a 151-es buszt várva-várdogálva. Ám az nem akar feltűnni a hídon, csupán tengernyi autó jelenik meg a látóhatáron, majd tűnik tova az orrom előtt elzúgva. Többen várakozunk reménykedve, páran rutinosan nekidőlnek a hidat szegélyező korlátnak, és úgy sasolják a messzeséget, az eget, a másik irányt... Mindegy honnan, csak jöjjön már egy nyamvadt busz!
( 2 Votes )
December – A sapka
Ez a nap is elmúlt. Fáradtan tartok hazafelé a munkából, és a metró bejáratánál özönlő-tülekedő tömeget látva már előre utálom a hosszú utat a levegőtlen, sötét, szűk szerelvényben. Itt még az ablakon se lehet kinézni, az ember csak bámul maga elé, vagy rosszabb esetben a másik arcába.
( 2 Votes )